Élelmezési jelentősége miatt egyre nő a repce vetésterülete, jelenleg olajos növényeink közül a második helyet foglalja el. Inkább a hűvösebb vagy mérsékelten meleg éghajlaton érzi jól magát, hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi Középhegységben termesztik. Két formája, az őszi és tavaszi káposztarepce közül Magyarországon leginkább az előzőt termesztik. A tavaszi káposztarepce nagyon igényes és keveset terem, de csapadékos viszonyok között mint zöldtrágyanövény, esetleg mint zöldtakarmánynövény jöhet számításba.

A repce esetében rendkívül fontos és nehéz a vetés optimális időpontjának eltalálása. Túl korai vetés esetén a repceállomány nagyon megerősödik, még ősszel megkezdődik a szárba indulása, így viszont a fagytűrő-képessége csökken, a hótakaró alatt pedig kipállik. Megkésett vetés esetén nem éri el az átteleléshez szükséges 8-10 tőleveles fejlődési szakaszt, a gyökere is fejletlen marad, így szintén megnő a kifagyás veszélye. A tapasztalatok szerint a legkedvezőbb vetésidő magyarországi körülmények között augusztus 25 - szeptember 10 közé tehető. Az ország hűvösebb északi-északkeleti tájain 4-5 nappal előbb kell vetni, mint az Alföldön. Ugyancsak előbb kell vetni a szárazságra hajló területeken (Heves megyei területeken), hogy a nagy gyakorisággal bekövetkező augusztus végi esőktől kikeljen az állomány.

A vetés időpontja máris számos problémát vet fel, hiszen ez az egyetlen szántóföldi növényünk, amelyet a legmelegebb és egyben legszárazabb hónapban kell elvetni. Az alászáradás veszélye bármikor bekövetkezhet, de a szárazságra eleve felkészüléssel, a tudatos és hosszútávra kialakított, a talajéletet elősegítő vetésszerkezettel és a következetes vízmegtartó talajművelés alkalmazásával csökkenthető, vagy meg is szüntethető. Ajánlatos a vetés előtt, már a magágy készítés során vízmegtartó kezelést elvégezni, de mód van a vetés utáni közvetlen kezelésre is, így csökken az alászáradás kockázata. Ehhez a Water Retainer-VízŐr használata javasolt. http://vizmegtarto.hu/termekek/water-retainer-vizor-20-liter/

Az időjárástól, a talaj minőségétől és a termesztés színvonalától függően kell a talaj előkészítést jó minőségben elvégezni, melynek lényege a nyári talajnedvesség megőrzése. Ezért az előtte termesztett gabona betakarítása után azonnal kell tarlóhántást végezni és egy menetben lezárni, mert az elővetemény termesztése során kialakult kapillárisokon egy nap alatt eltűnik a víz. Ezt követően lehet az aprómorzsás, kellően ülepedett és beérett magágyba sekélyen elvetni a repce apró magját.

A repce a talajjal szemben is igényes, termesztésére a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajok felelnek meg. Gyökérzete fejlett karógyökér, amely gyakran 2 méter mélyre is lehatol a talajba, drénező hatásának következtében a talaj szerkezetét javítja.

A termesztés egyik fő gondja a repce fagyérzékenysége. Száraz talajon kevésbé fagyérzékeny, és fejlődési állapota is meghatározza a fagytűrését. Nem is a téli fagy okozza a repce kipusztulását, hanem a tavaszi felfagyás, késő tavaszi fagy okozza a nagyobb kárt.

A repce tavaszi csapadékigénye is nagy, mert április-májusban a hatalmas zöld felület kifejlesztéséhez víz szükséges a tápanyag mellett. Csapadék igénye ősszel és tavasszal is számottevő, így ilyenkor is meghálálja a vízmegtartó talajgazdálkodást a növény.