Ausztrál dinnyebokor, perui uborka, tojásdinnye: ezek az elnevezések mind a pepinoként is ismert, különleges gyümölcsöt rejtik. A pepinot már időszámításunk előtt is termesztették a dél-amerikai indiánok, hiszen őshazája Peru vagy Kolumbia volt, jelenleg Bolíviában, Ecuadorban és Új-Zélandon termesztik a legnagyobb mennyiségben.

A pepino 1 méter magas, félcserje. Szárai erőtlenek, gyakran heverők. Hazánkban kétévesként termesztik, ezért mérsékelten hűvös, védett helyen kell átteleltetni. Dugványról is nevelhető, a 15 cm-es dugványokat februárban-márciusban szedjük. Magról is termeszthetjük, egy darab gyümölcsből akár 100 növényt is nyerhetünk, amennyiben a termés belsejében található, mákszemnyi magvakat kimossuk a kocsonyás, gélszerű közegükből. Balkonládába, kerti földbe, félárnyékos helyen elvethetőek. Kevés földdel takarjuk, amelyet folyamatosan nedvesen kell tartani.

Amiért érdemes vele próbálkoznunk, az a termése! Kb. 15 cm nagy, tojás, gömbölyű vagy elliptikus alakú termés aromatikus és édes. A színe leggyakrabban sárga, barnás, lilás csíkozással, sok fajtája magvatlan. A termés frissen, párolva vagy kirántva fogyasztható. A vékony héjú, nagyon bő levű gyümölcs finom sárgadinnye- vagy körteízű. Ráadásul C-vitamin tartalma is magas! Hűtőszekrényben 1-2 hétig tárolható, de akkor a legfinomabb, ha pár napig szobahőmérsékleten utóérleljük. Az apró magokat tartalmazó középső részt is megehetjük, amennyiben nem akarunk belőlük növényt nevelni.

Rendkívül egyszerű hazánkban is termeszteni, balkonládában is kikel! Bátran vágjunk bele, egyetlen termésből akár száz egyedet is nyerhetünk. Könnyen nevelhető, a paradicsomhoz hasonló igényei vannak, a tápanyagra igényes. Az érett, nyomásra érzékeny termések szüretelése már a kiültetés után 5 hónappal megkezdhető (fotók:forum-flower, rareseeds).