Az Iris görög eredetű név, amely szivárványt jelent. Nem véletlenül kapta e változatos virág és szemünk sokszínű szivárványhártyája is ugyanazt a megnevezést.

Nagyon népes növénycsoport, nálunk legelterjedtebbek a több, mint negyvenezer bejegyzett fajtával rendelkező szakállas nőszirmok (Iris x barbata), melyek között vannak alacsonyabb (15-30 cm) , és 70 centiméteres, vagy annál magasabb virágszárúak is. A szakállas nőszirmok nemesítésének nagy hagyományai vannak Franciaországban, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban, fajtaköre évente közel ezerrel növekszik.

Napos, meleg helyet, jó vízelvezetésű talajt kedvelnek. Rizómáik a talaj felszínén helyezkedik el, ügyeljünk rá, hogy ezeket ne takarjuk be, felső részük mindig maradjon a föld felett. 3-4 évente érdemes átültetni a növényeket, hogy biztosítsuk a gazdag virágzást (és egyúttal eltávolítsuk a nem kívánt évelő gyomokat is). Az átültetést július- augusztus körül kezdhetjük, amikor a szárak már teljesen leszáradtak.